Blog

Ma már egyre több területen számít népszerű megoldásnak a kerti kút használata, hiszen más lehetőségekkel ellentétben ez igen költséghatékony módja az öntözésnek. A kerti csapból történő locsolás például hatalmas pénzösszegeket emészt fel, míg a kerti kút költségei már rövid távon is megtérülnek.

Azonban nem mindegy, hogy milyen szivattyút használunk

A mélybe vezető, és ott forrásokat találó kutak esetében ugyanis szivattyúra van szükség a víz kinyeréséhez. Közel sem mindegy azonban, hogy milyen típust választunk, hiszen rengeteg különbség fedezhető fel a berendezések között, éppen ezért gondosan kell megválasztanunk a rendszerbe tökéletesen illeszkedőt.

Mit vegyünk figyelembe a választáskor?

A döntés során a vízigény és az öntözés módja mellett az üzemi vízszinttel is számolni kell, ez a három tulajdonság ugyanis igen nagy mértékben befolyásolja az ideális választást. Kert- vagy birtoktulajdonosként tisztában kell lennünk azzal is, hogy mire szeretnénk használni a berendezést, hiszen csakis ebben az esetben találhatjuk meg a költséghatékony módszert.

A vásárlást megelőzően érdemes a szivattyúk emelési magasságát és a vízszállítási képességét is megvizsgálni. Ezek az információk ugyanis pontos képet nyújtanak az adott berendezés teljesítményéről, ami sokat segíthet az ideális megoldás megtalálásában.

A különböző lehetősége

            Az ásott kutak

Ebben az esetben érdemes kisebb teljesítményű szivattyút választani, hiszen az intenzív vízmozgás nagy mennyiségű homokot juttathat a vízbe, amitől a berendezés könnyen meghibásodhat. A csepegtető vagy árasztásos öntözés esetében szintén nincs szükség nagy nyomású szivattyúkra.

            A hat méternél nem mélyebb kutak

Azok a kutak, amelyek nem mélyebbek hat méternél, felszíni vagy szárazbeépítési szivattyúval kifogástalanul működnek. Ha azonban ennél mélyebb a kerti kút, akkor érdemes egyéb lehetőség után nézni, hiszen a teljesítménycsökkenés már jelentős szívási veszteséggel járna.

            Ha hat méternél mélyebb a kút

A hat és tíz méter közötti kutak esetében az önfelszívó és a merülő szivattyú a legjobb választás, mert ezek tökéletes eszközei az árasztásos vagy nyomásos öntözésnek.

Ha ennél mélyebb a kút, akkor érdemes elgondolkozni a magasnyomású búvárszivattyún, hiszen ekkor már komolyabb segítség kellhet az öntözés megoldásához.

0 hozzászólás

Az otthonok és az ipari területek nélkülözhetetlen kiegészítői a szivattyúk, amelyek mechanikai munka során, az áramlástani elvek alapján folyadékot szállítanak. Ide sorolhatóak a régebben használt gémeskutak és vízkerékkel hajtott megoldások, azonban ma már elsősorban a gépesített szivattyúknak van szerepe.

Milyen típusai léteznek a berendezésnek?

A legalapvetőbb fajták az emberi erővel működő merítőművek, pl. a gémeskút. Ezek mellett megkülönböztetünk (1) térfogat-kiszorítási elven működő szivattyút, (2) örvényszivattyút, (3) mamut-szivattyút, (4) sugárszivattyút, (5) torlónyomás-szivattyút, (6) vízemelő kost és (7) arkhimédészi csavart. Mindezeken felül léteznek még nem mechanikai elven működő berendezések, amelyeket azonban csak ritka esetben szerelnek be.

Az első két helyezett

Természetesen mindegyik típusnak megvannak a maga előnyei és hátrányai, amelyek alapján mindenki eldöntheti, hogy számára melyik az ideális választás. Van azonban kettő, ami a legtöbbször szerepel a bevásárlási listán – a szivattyúk első két helyezettje az örvény- és a térfogat-kiszorítási elven működő típus.

Előbbi a folyadékot egy járókerék segítségével mozgatják a csövekben. A szívócsonkon keresztül beszivárgott anyag áthalad a kerék lapátjai között, amelyek megadják a szükséges nyomatékot a folyadékáramnak. Ennek következtében megnő az össznyomás, így a folyadék távozni tud egy csövön keresztül.

Ha egy tartály térfogatát megváltoztatjuk, akkor a folyadék kiáramlik a nyíláson és a csővezetéken keresztül – ezen elv alapján működik a térfogad-kiszorítási szivattyú. Ebbe a csoportba sorolhatjuk a dugattyús-, a fogaskerék-, a szárnylapátos-, a vízgyűrűs- és a csavarszivattyút.

És a „többiek”?

A vízemelő kos a víz nagyobb magasságra történő szivattyúzásában jelent hatalmas segítséget; a mamut-szivattyú nagynyomású levegő vagy más gáz alkalmazásával mozgatja a folyadékot; a sugár-szivattyú pedig egy szűkülő fúvókával működik. Az arkhimédészi csavar története egészen az ókorig nyúlik vissza, akkor írta le ugyanis Arkhimédész a működésének elvét. Eszerint a berendezés maga egy csőből áll, amelynek egyik felét vízbe illesztik, a két végén található csavarfelületnek köszönhetően pedig képes a vizet szállítani.

A szivattyúk „családja” igen népes, tagjainak mind megvan a sajátos működési elve. Ezeket megismerve könnyebben találhat rá az ideális megoldásra, de kérdésével bátran forduljon munkatársunkhoz. 

0 hozzászólás