Pvc kút (szegedi kút) Kútsapka 110mm |
Pvc kút (szegedi kút) Védőcső 110×2,2×1000 |
Pvc kút (szegedi kút) csappantyúgumi 2" |
Pvc kút (szegedi kút) csappantyúgumi 6/4" |
Pvc kút (szegedi kút) csappantyúgumi 1" |
Peremes gumikompenzátor DN80/PN16 EPDM |
Peremes gumikompenzátor DN65/PN16 EPDM |
Peremes gumikompenzátor DN50/PN16 EPDM |
Peremes gumikompenzátor DN40/PN16 EPDM |
Ugyanis minden eszköz, így a szivattyúk működése közben is
számos probléma kialakulhat. Ezeket okozhatja a szállított közeg, például ha
nagy mennyiségű homok kerül a vízbe, amelyet így a berendezés már nem tud
keringetni. De a probléma forrása az alkatrészek elhasználódása vagy
meghibásodása is lehet.
Ha a folyadékok mozgatására kialakított szivattyúban nem
kering a folyadék, akkor a szárazon futás esetéről beszélhetünk. Ez kihat az
egész gép működésére, hiszen a tervezés során figyelembe vették, hogy az
alkatrészeket működés közben folyadék éri majd. Éppen ezért ennek hiánya komoly
gond, ilyenkor nincs ami a hűtést biztosítsa a súrlódási hővel szemben.
Az egyik megoldás a vízhiányvédő nyomáskapcsoló. A
berendezés működésének lényege, hogy amennyiben a nyomás egy beállított
határérték alá esik, a kapcsoló automatikusan leállítja a szivattyú működését.
Hatékony megoldás lehet továbbá az áramlás- és
nyomáskapcsoló közös alkalmazása, amit a hosszabb ideig működő szivattyúk
esetében érdemes alkalmazni. Ennek működése hasonló az előzőhöz, csak egy másik
alkatrésszel érik el ugyanazt az eredményt.
A szivattyúk hosszan tartó ideális és hatékony működéséhez számos dologra van szükség. A megfelelő kiegészítőkkel megelőzhetőek a különböző meghibásodások, éppen ezért érdemes a lehető legjobb módon biztosítani a berendezés védelmét.
Legyen szó magánjellegű vagy ipari felhasználásról, a professzionális munkafolyamatok során szivattyút használunk a folyadékok szállítására. A szivattyúk népszerűsége és hatékonysága miatt többfajta változat is létezik és kapható, azonban ha a működési elvüket nézzük, akkor két típusra oszthatjuk őket.
Az egyik típus a térfogat-kiszorítás elvén működik, és ide tartoznak a dugattyús szivattyúk, a fogaskerék-szivattyúk, a szárnylapátos szivattyúk, a vízgyűrűs szivattyúk vagy épp a csavarszivattyúk. A térfogat-kiszorításos szivattyúk működése során a térfogat változtatásával érhető el, hogy a szállítani kívánt közeg mozgásba lendüljön.
A másik csoportba az áramlástani elven működő szivattyúk tartoznak, amelyek a folyadékok áramlására vonatkozó törvényeket igyekeznek kihasználni ahhoz, hogy célt érjenek.
Mit érdemes tudni az áramlástani elvek szerint működő szivattyúkról?
Az áramlási törvényszerűségeket kihasználó típus alá tartoznak az örvényszivattyúk, amelyeket más néven centrifugál szivattyúknak hívunk.
A legjellegzetesebbnek is tartott örvényszivattyúk egy járókerékkel, valamint az arra elhelyezett lapátokkal terelik a szállítani kívánt közeget annak rendeltetési helyére. Népszerűségüket az egyszerű használatnak és a megfelelő, tartós működtetésnek köszönhetik.
A típus működése a következőképp néz ki: a folyadék a szívócsonkon keresztül lép be a motor által forgatott járókerék terébe, majd amikor nyomatékot kap és a nyomása is megnő, akkor a nyomócsonkon keresztül távozik.
A centrifugál szivattyúról azt kell tudni, hogy különleges kialakítás kell ahhoz, hogy a folyadék áramlása zökkenőmentesen menjen végbe, és hogy a szállítani kívánt közeg ne folyhasson vissza a szívóoldalra. Ahhoz, hogy ezt a típust elindíthassuk, a szivattyút fel kell tölteni folyadékkal.
Az örvényszivattyú felépítése
Az örvényszivattyúk legfontosabb alkatrésze a korábban már említett járókerék, amely valójában egy forgótárcsa, radiálisan elhelyezett lapátokkal.
A járókerék mellett fontos szerkezeti elem még a csigaház, a tengely, a tömszelence, a szívócsonk és a nyomócsonk. Ugyanakkor a centrifugál szivattyúknak is vannak különböző típusai, leginkább az alkalmazott járókerékben való eltérések miatt: a radiálszivattyú mellett van axiál- és félaxiálszivattyú is.
Sokan kérdezik, hogy miért éri meg öntözéskor a kút és a
szivattyú használata, hiszen ezek olyan egyszeri költséges befektetések,
amiknek évek múltán történő megtérülése kétséges.
Persze mindig számít az öntözni szándékozott kert területe, de azért vegyük
figyelembe: ha az év adott időszakában minden nap vezetékes vizet akarunk
használni egy közepes mennyiséget hozó terméshez, akkor elég gyorsan megugrik a
vízszámla.
Egy kút fúrása és egy szivattyú telepítése pedig rövid időn belül (években
mérhető távon) visszahozza a befektetést, ráadásul egy megfelelően kivitelezett
munka és megfelelően működő eszköz több ezer üzemórán keresztül képes
arra, hogy magas minőséget biztosítson.
Fúrt vagy
ásott kút?
A kútból történő öntözés szíve és lelke a megfelelő szivattyú beszerzése,
amihez nem árt, ha ismerjük a legfontosabb paramétereket. Milyen kutat
szeretnénk? Fúrt vagy ásott kutat; mekkora lesz az üzemi vízszint?
A fúrt kutak, a 6-8 méternél nem mélyebb és az ennél mélyebb üzemi vízszinttel
dolgozó ásott kutak más és más szivattyútípusokat kívánnak (ásott kút- és
mélykút-szivattyúkat például), ezért érdemes alaposan tájékozódni a vásárlás
előtt.
Fontos, hogy a vízigényhez alakítsuk a szivattyúk beszerzését (kézi öntözés,
automata öntözőrendszer vagy egyéb felhasználás), és hogy tudjuk, a szivattyúk
különböző paraméterei közül melyiknek mi a fontossága.
A szakemberek arra is felhívhatják a figyelmet, hogy számít, milyen intenzív
lesz a vízmozgás, és hogy milyen beépített védelem szükséges. Célszerű
hozzáértőkkel beszélni a beszerzés és a telepítés előtt, hiszen olyan tényezők
is felmerülhetnek problémaként, amikre mi magunk nem is számítunk.
A ház körüli vízkezeléshez olykor speciális megoldásra van szükség, hiszen előfordul, hogy nem csupán a víz „egyszerű” keringetésére keresünk megoldást – a bonyolultabb feladatok elvégzésére természetesen komolyabb eszközök dukál. A búvárszivattyúnál keresve sem találhatnánk különlegesebb berendezést, hiszen ha okosan „állítjuk hadrendbe”, akkor egyszerűen kihasználhatjuk a benne rejlő lehetőségeket.
A búvárszivattyúk a történelmi típusok közé tartoznak, hiszen szűk száz évvel ezelőtt fedezték fel őket – 1929-ben még a turbinás változatát használták, de néhány évtizeddel később már megjelent a teljesen alámeríthető mélykúti búvárszivattyú. A típus népszerűsége lényegében a felfedezés óta töretlen, ráadásul megannyi előnyének köszönhetően manapság egyre elterjedtebb.
Vegyünk egy általános problémát: egy tetszőleges területről rövid idő alatt a lehető legtöbb vizet szeretnénk kinyerni. Erre több megoldást is találhatunk, amelyek mindegyike kivitelezhető a búvárszivattyúval. Ugyanis ezzel a berendezéssel képesek lehetünk
- vizet nyerni nagyobb mélységű kutakból,
- eltávolítani a medencék vizét, valamint
- vízmentesíteni az elázott vagy mélyebben fekvő területeket.
Az egyesek által csak merülőszivattyúként emlegetett eszközzel igen nagy mennyiségű folyadék eltávolítása oldható meg, azonban locsolásra nem alkalmas a berendezés, ugyanis a cső végén általában már nincs elég nyomás. Tehát az öntözéshez érdemes kibővíteni a búvárszivattyús megoldást.
A merülőszivattyú további előnye, hogy nem csak a tiszta víz, hanem a szennyvíz kezelésére is alkalmas. Sőt, a 7-8 méternél mélyebb üzemi vízszint esetén szinte csak ez biztosít hatékony megoldást, éppen ezért az olajkitermelés során is gyakran hasznosítják.
Ebben az örvényszivattyúk elvén működő gépben a folyadékok szállítását a lapátok mozgása biztosítja: a szívócsonkon beérkező víznek (vagy más folyadéknak) a lapátok adnak nyomatékot, hogy az a nyomócsonkon keresztül távozhasson.
A búvárszivattyú remek eszköz, megannyi előnyének köszönhetően kiváló kiegészítője a háztartásoknak, de a magán kertek mellett a mezőgazdaságokban is előszeretettel alkalmazzák.