Blog

A háztartásokban, a kertben, vagy éppen a mezőgazdasági és az ipari termelés során számtalan szivattyúfajtát használhatunk a folyadékok vagy gázok szállítására. Ahány probléma, annyi megoldás létezik, és a vásárlónak csak azt kell eldöntenie, hogy adott munkához melyik típust ajánlják a leginkább.

Utána már könnyű dolga van, hiszen ha tudja a minőség és az ár felé támasztott elvárásokat, akkor viszonylag könnyű kiválasztani egy testhez, feladathoz álló szivattyút.

Ettől függetlenül könnyű megmondani, hogy melyek azok a típusok, amelyek többféle munkában is helyt állnak, és amelyek számos alkalmazási területen hasznosíthatók. Az axiálszivattyúk a kedvelt szivattyúk közé tartoznak, hiszen megbízhatók és hatékonyak.

Miért olyan kivételesek az axiálszivattyúk?

Az axiálszivattyúk rendkívül hosszú élettartammal bírnak, ráadásul nagy üzemi nyomással dolgoznak, valamint kiváló üzembiztonságot és jó összhatásfokot érhet el vele a végfelhasználó.

A piacon jelenleg háromfajta axiálszivattyú kapható: a ferdetengelyes, a ferdetárcsás és a vezérlőtárcsás, amelyeknek munkatérfogata állandó vagy változtatható.

A típus dugattyúit egy hengerre vagy egy 45 foknál kisebb félnyílásszögú kúp felületére rakják. Üzemi nyomásuk 40-45 MPa, forgásirányuk szimpla vagy dupla lehet. A megengedett fordulatszám-tartományt minden esetben a névleges méret határozza meg, ezért az eltérő.

Mihez használhatjuk axiálszivattyút?

Az axiálszivattyúk többfajta munkában is helyt állnak, de nagy általánosságban elmondható, hogy ott tudjuk kihasználni előnyeit, ahol szükséges a stabilitás, a nagy üzembiztonság, valamint a szélsőséges terhelési viszonyoknak való megfelelés.

Minden axiálszivattyúhoz jár ráadásul egy pontos beállításokról szóló katalógus, aminek ha betartjuk az utasításait, akkor a szivattyú 10-20 ezer üzemóra elérésére is képes lesz.

0 hozzászólás

Számtalan szivattyúfajtát bemutattunk már az elmúlt hetekben, és bár ezek a típusok eltérő módon, eltérő fizikai törvényeket vagy mechanizmusokat használva működnek, abban mind hasonlítanak, hogy előnyeik miatt népszerűek és gyakoriak a mindennapokban.

Megismerhettük a Mammut-szivattyút, a sugárszivattyút vagy épp a térfogatkiszorítási elven működő szivattyút, amikben közös, hogy számtalan felhasználási módozatuk miatt ott vannak a mindennapokban.

Kevésbé ismert, és rendkívül speciális viszont az úgynevezett elektromágneses szivattyú, amiről annak ellenére kevesen hallottak, hogy azt két világhírű zseni, Albert Einstein és a magyar származású Szilárd Leó fejlesztette ki.

Nem annak indult, ami

Einstein és Szilárd neve külön-külön is jól cseng, de azt már kevesen tudják, hogy a két zseni rengeteg közös ötletet szabadalmaztatott, amikből nem egy szép sikert ért el azóta.

Az elektromágneses szivattyú története azzal kezdődött, amikor a két tudós elhatározta, megépít egy felhasználóbarát és biztonságos hűtőszekrényt. A freon gázzal működő változatok megjelenése miatt aztán a találmány értelmét veszítette, viszont ez nem szegte a kedvét Einsteinnek és Szilárdnak.

Úgy döntöttek, hogy a találmányuk előnyeit máshol kamatoztatják.

Az atomiparnak jól jött

A hűtőszekrény a háztartásokban nem mutathatta meg, mire képes (ami pedig az ózont károsító, és azóta kivont freon gázok miatt igenis jó ötlet lett volna), viszont a két tudós úgy döntött, hogy átalakítja kicsit az alapokat.

A húszas évek végén Einstein és Szilárd a fridzsider működési elvét átdolgozva alkotta meg a hűtőfolyadékok áramoltatására alkalmas mágneses szivattyút.

A nem mechanikai elven működő szivattyú azért számít egyedülállónak, mert képes  az elektromos vezetőképességgel rendelkező folyadékokat mozgó alkatrészek nélkül szállítani. Nincsenek benne könnyen és gyorsan elromló alkatrészek, ezért biztonságos.

Nem véletlen, hogy a tökéletes biztonságra törekvő atomipar megtalálta magának a találmányt, és ma már ilyen szivattyúkat használnak a nukleáris energia előállításakor.

0 hozzászólás

Aki egy kicsit is jártas a szivattyúk témájában, az ismeri Bernoulli törvényét, amely kimondja, hogy ha egy közeg sebességét annak áramlása közben növeljük, akkor ennek a közegnek csökkenni fog a nyomása.

A szóban forgó közeg nemcsak gáz, hanem folyadék is lehet, ezért az ezt a törvényt használó berendezések kiválóan alkalmasak arra, hogy folyadékot szállítsanak.

Hogy működik a sugárszivattyú?

A sugárszivattyú úgy használja Bernoulli törvényét, hogy a folyadékot vagy a gázt egy szűk fúvókába vezetik, ahol egyrészt az felgyorsul, másrészt épp emiatt lecsökken a nyomása.

Amikor a lecsökkent nyomású közeg keveredik a szállítandó anyaggal, akkor azt a nyomáscsökkenés miatt magával együtt kiszívja, vagyis eljuttatja egyik pontból a másikba.

A sugárszivattyúk esetében a szállító gáznak vagy folyadéknak a primer közeg, a szállítandónak pedig a szekunder nevet adták. A primer és a szekunder anyag a keverőtérben találkozik, ahonnan együtt távoznak egy másik tartályba. A működéshez szükséges még egy kompresszor, amely mozgatja a primer közeget.

Mire használhatók a sugárszivattyúk?

A sugárszivattyú esetében nem alapfeltétel, hogy a primer és a szekunder közeg azonos legyen, viszont attól függően, hogy az eszköz milyen anyagokat szállít, megkülönböztethetünk vízsugárszivattyút, gőzsugárszivattyút, illetve légsugárszivattyút is.

Az eltérő közeggel működő sugárszivattyúkat többfajta munkára is használhatjuk. A berendezést nemcsak akkor használható, amikor tiszta vizet akarunk mozgatni vele, hanem akkor is, amikor szennyvizet, vagy nagyobb szemcséket és részecskéket tartalmazó közeget kell eljuttatnunk egyik pontból a másikba.

Kiválóan használható ezért bányákban a zagy felszínre juttatásakor, de megállja a helyét kertészkedés során, a kutakból történő víz kinyerése esetén, valamint egyéb általános vízellátási feladatok során.

0 hozzászólás

Az emberiség történelme során mindig is kiemelt figyelmet kapott az öntözés, valamint az ehhez szükséges vízmozgatás.

Már a történelmi időkben, évezredekkel ezelőtt sem volt mindegy, hogy egy kevésbé csapadékos területre miképp juttatnak el az akkori emberek nagy mennyiségű vizet. Ismerjük a példákat Egyiptomból, Mezopotámiából és a távoli Kelet vidékeiről.

Természetes volt tehát, hogy a leleményesség egy sor ötletes variációt szült, amelyek aztán vagy működtek vagy nem. A régi, még csak a természet erőit használó eszközök egyszerű megoldások voltak, és a Mammut-szivattyúként is nevezett légnyomásos vízemelő is ebbe a kategóriába tartozik.

Nézzük hát, hogy a szivattyú ezen típusa miképp működik, valamint milyen előnyei és hátrányai vannak.

Hogy néz ki a légnyomásos vízemelő?

A Mammut-szivattyú kevés alkatrészből áll, és rendkívül egyszerű a működése, ezért nemcsak takarékos, de hosszú éveken át képes kiszolgálni tulajdonosát. Karbantartása egyszerű, hiszen nincsenek például forgó alkatrészek, viszont az eszköz hatásfoka nem a legjobb, hiszen még ideális esetben sem tudunk 35-40 százaléknál többet kihozni belőle.

Cserébe a légnyomásos vízemelő képes arra, hogy nagy víztömeget mozgasson meg, amit speciális felépítésének köszönheti. Az alapot egy nagy átmérővel rendelkező függőleges csővezeték adja, amibe felülről csatlakozik a nyomóvezeték.

Hogy ez miért jó? Egyszerű fizika!

Így dolgozik értünk a légnyomásos vízemelő

A kompresszorból alulról érkező levegő miatt a légnyomásos vízemelő ugyanis ki tudja használni a fizika egyik törvényét. A nyomócsőbe érkező levegő könnyebb fajsúlyú a víznél, ezért amikor keverednek, akkor megváltozik a folyadék sűrűsége.

A buborékokkal felhígult víz ezért elindul felfelé a nyomócsövön keresztül. Ez a felhajtóerő az, ami működteti a Mammut-szivattyút.

A hatásfokát két tényező határozza meg: egyrészt az, hogy a cső víz alatti része milyen hosszú a a szállítómagassághoz viszonyítva, másrészt a folyadékon áthaladó gáz és a felfelé haladó keverék sebességei közötti különbség.

A Mammut-szivattyút fúrt vagy ásott kutak mellett kútfúrásoknál is használhatjuk próbaszivattyúzásra.

0 hozzászólás

A szivattyúk feladata, hogy a folyadékokat egyik helyről a másikra szállítsák, ám hogy ezt a gép végül miképp, milyen elv megvalósításával éri el, az már egy másik kérdés.Ugyanazt a feladatot másképp, más paraméterek kidomborításával többfajta szivattyú is elérheti, így például a térfogat-kiszorításos szivattyúk mellett van még dugattyús szivattyú, csavarszivattyú, torlónyomás-szivattyú, illetve ott vannak a „hagyományos” megoldások, így például az arkhimédészi csavar vagy a vízemelő kos. Mindig az a kérdés, hogy mi a feladat, és hogy a felhasználónak mire van szüksége, hiszen a szakemberek más és más típusokat ajánlanak akkor, ha kútból történő vízkinyerésről, házon belüli vízellátásról, keringetésről vagy épp a szennyvíz mozgatásáról van szó.

Mi a fogaskerék-szivattyú?
A fogaskerék-szivattyú egy egyszerű felépítésű, mégis megbízható eszköz, amely nemcsak gyors, de még költséghatékony is az olcsó működtetés és javítás miatt. A típusnak lényegében hét fontosabb eleme van, azonban a fogaskerék fogazatai eltérhetnek a különböző változatokban, attól függően, hogy az adott feladathoz melyik kialakítás lehet a legmegfelelőbb. A szét- és összegördülésekkel ugyanis eltérő eredményeket érhet el a szivattyú. A fogaskerék szivattyúházának elemei öntöttvasból vagy alumíniumból készülnek, a csapágyak és a tömítések azonban könnyedén cserélhetők, és ezeket az elemek nem költséges dolog beszerezni az esetleges kopások megjelenése után.

Így működsz te!
A fogaskerék-szivattyú – nevéhez hűen – a fogaskerekek mozgatását használja fel ahhoz, hogy a folyadékot eljuttassa egyik pontból a másikba. A folyadék a fogak közötti résekben jut el a szívó oldalról a nyomó oldalra, a mozgásról pedig a szívótérben kialakuló, a fogak össze- és szétkapcsolódásából eredő szívóhatás gondoskodik. A felhasználó a kiszorítási térfogat alapján választhatja ki a neki leginkább megfelelő változatot, valamint nem árt ismerni az áramoltatni szándékozott folyadék viszkozitását is, hiszen az eszköz fordulatszámát még ez is meghatározza. A szivattyút mínusz 40 és plusz 80 Celsius fok között lehet üzemeltetni.

0 hozzászólás