Pvc kút (szegedi kút) Kútsapka 110mm |
Pvc kút (szegedi kút) Védőcső 110×2,2×1000 |
Pvc kút (szegedi kút) csappantyúgumi 2" |
Pvc kút (szegedi kút) csappantyúgumi 6/4" |
Pvc kút (szegedi kút) csappantyúgumi 1" |
Peremes gumikompenzátor DN80/PN16 EPDM |
Peremes gumikompenzátor DN65/PN16 EPDM |
Peremes gumikompenzátor DN50/PN16 EPDM |
Peremes gumikompenzátor DN40/PN16 EPDM |
Egy környezetszennyező folyamat vagy tevékenység végeredményeként jöhet létre a szennyezett víz, ami a folyadék minőségének romlásával jár együtt. A szennyezést okozó anyagok kémiai, fizikai, de akár biológiai jellegűek is lehetnek. Ezek általános jellemzői, hogy kisebb szemcseméretűek és homogének, hasonlóan a homokhoz, a különféle vegyi anyagokhoz, illetve a mosó- és tisztítószerekhez.
Ezzel ellentétben a szennyvíz a háztartásokban, illetve az ipari termelés során jön létre. Ennek jellemzője, hogy a folyadék szilárd komponenst és lebegőanyagot tartalmaz, valamint elektromos vezetőképességgel rendelkezik.
A szennyezett víz átemelése általában kis emelőmagasságokban történik – mint ahogy ez például az esővíz és a talajvíz esetében is megfigyelhető. Ezek pincéből vagy árokból való elszállítása, hasonlóan az úszómedencék és ciszternák tisztításához, speciális eszközt igényel, amely igazodik a szennyezett víz tulajdonságaihoz.
Ennek a teljesítményét két tényező határozza meg: a maximális szállítási magasság, illetve a legnagyobb szállítási mennyiség. A megfelelő típus kiválasztásához figyelembe kell vennünk továbbá az eszköz emelőmagasságát, valamint a méretezését is. Ezekre mindenképp érdemes ügyelni, hiszen a nem megfelelő berendezésben komoly csőellenállás keletkezhet, amely jelentős veszteséget eredményezne.
A merülő szivattyút maximum 10-12 mm átmérőjű, szuszpendált szemcséket tartalmazó, negyven foknál nem melegebb folyadék esetében használhatunk. Ezek tehát kiváló munkát végeznek a szennyezett víz esetében, azonban a szennyvízkezelésre nem jelentenek megoldást.
A szennyvíz és a szennyezett víz tulajdonságai rendkívül eltérőek, ami különböző berendezések használatát teszi szükségessé. Míg a szennyvízkezelésben a szennyvízszivattyú, addig a szennyezet víz szállításában a merülő szivattyúk jeleskednek.
Minden használati eszköz esetében fontos a rendszeres és a szakszerű karbantartás. Ennek köszönhetően ugyanis jó néhány évvel megnövelhető az eszközök élettartama, az apróbb hibák időben tetten érhetőek és a működésre sem lesz panasz. A megfelelően karbantartott berendezések költséghatékonyak és az üzemidejük is megfelelő.
Ezek az eszközök, akárcsak a többi háztartási kiegészítő
vagy elektronikus kütyü, bizonyos időközönként szakszerű ellenőrzésre szorulnak.
Ha időről időre alaposan átvizsgáljuk, garantáltan sokáig élvezhetjük majd a
problémamentes működését.
Ennek ideje függ a szivattyú igénybevételétől, a
„tevékenységétől”, az üzemidőtől, valamint a berendezés életkorától egyaránt.
Ezeket figyelembe véve kell megállapítani a szervizelés gyakoriságát, ami a
legtöbb esetben szezononként ideális. Előfordul azonban, hogy a gyártó írja elő
a szervizelés időtartamát – ezt természetesen mindenképp ajánlott betartani.
Ha sokáig szeretnénk élvezni a kifogástalanul működő
szivattyút, akkor időről időre ellenőrizni és tisztítani kell a berendezést.
A mélybe vezető, és ott forrásokat találó kutak esetében ugyanis szivattyúra van szükség a víz kinyeréséhez. Közel sem mindegy azonban, hogy milyen típust választunk, hiszen rengeteg különbség fedezhető fel a berendezések között, éppen ezért gondosan kell megválasztanunk a rendszerbe tökéletesen illeszkedőt.
A döntés során a vízigény és az öntözés módja mellett az üzemi vízszinttel is számolni kell, ez a három tulajdonság ugyanis igen nagy mértékben befolyásolja az ideális választást. Kert- vagy birtoktulajdonosként tisztában kell lennünk azzal is, hogy mire szeretnénk használni a berendezést, hiszen csakis ebben az esetben találhatjuk meg a költséghatékony módszert.
A vásárlást megelőzően érdemes a szivattyúk emelési magasságát és a vízszállítási képességét is megvizsgálni. Ezek az információk ugyanis pontos képet nyújtanak az adott berendezés teljesítményéről, ami sokat segíthet az ideális megoldás megtalálásában.
Az ásott kutak
Ebben az esetben érdemes kisebb teljesítményű szivattyút választani, hiszen az intenzív vízmozgás nagy mennyiségű homokot juttathat a vízbe, amitől a berendezés könnyen meghibásodhat. A csepegtető vagy árasztásos öntözés esetében szintén nincs szükség nagy nyomású szivattyúkra.
A hat méternél nem mélyebb kutak
Azok a kutak, amelyek nem mélyebbek hat méternél, felszíni vagy szárazbeépítési szivattyúval kifogástalanul működnek. Ha azonban ennél mélyebb a kerti kút, akkor érdemes egyéb lehetőség után nézni, hiszen a teljesítménycsökkenés már jelentős szívási veszteséggel járna.
Ha hat méternél mélyebb a kút
A hat és tíz méter közötti kutak esetében az önfelszívó és a merülő szivattyú a legjobb választás, mert ezek tökéletes eszközei az árasztásos vagy nyomásos öntözésnek.
Ha ennél mélyebb a kút, akkor érdemes elgondolkozni a magasnyomású búvárszivattyún, hiszen ekkor már komolyabb segítség kellhet az öntözés megoldásához.
Az otthonok és az ipari területek nélkülözhetetlen kiegészítői a szivattyúk, amelyek mechanikai munka során, az áramlástani elvek alapján folyadékot szállítanak. Ide sorolhatóak a régebben használt gémeskutak és vízkerékkel hajtott megoldások, azonban ma már elsősorban a gépesített szivattyúknak van szerepe.
A legalapvetőbb fajták az emberi erővel működő merítőművek,
pl. a gémeskút. Ezek mellett megkülönböztetünk (1) térfogat-kiszorítási elven
működő szivattyút, (2) örvényszivattyút, (3) mamut-szivattyút, (4)
sugárszivattyút, (5) torlónyomás-szivattyút, (6) vízemelő kost és (7) arkhimédészi csavart. Mindezeken felül
léteznek még nem mechanikai elven működő berendezések, amelyeket azonban csak
ritka esetben szerelnek be.
Természetesen
mindegyik típusnak megvannak a maga előnyei és hátrányai, amelyek alapján
mindenki eldöntheti, hogy számára melyik az ideális választás. Van azonban
kettő, ami a legtöbbször szerepel a bevásárlási listán – a szivattyúk első két
helyezettje az örvény- és a térfogat-kiszorítási elven működő
típus.
Előbbi a folyadékot
egy járókerék segítségével mozgatják a csövekben. A szívócsonkon keresztül
beszivárgott anyag áthalad a kerék lapátjai között, amelyek megadják a
szükséges nyomatékot a folyadékáramnak. Ennek következtében megnő az össznyomás,
így a folyadék távozni tud egy csövön keresztül.
Ha egy tartály
térfogatát megváltoztatjuk, akkor a folyadék kiáramlik a nyíláson és a
csővezetéken keresztül – ezen elv alapján működik a térfogad-kiszorítási
szivattyú. Ebbe a csoportba sorolhatjuk a dugattyús-, a fogaskerék-, a
szárnylapátos-, a vízgyűrűs- és a csavarszivattyút.
A vízemelő
kos a víz nagyobb magasságra történő szivattyúzásában jelent hatalmas
segítséget; a mamut-szivattyú nagynyomású levegő vagy más gáz alkalmazásával
mozgatja a folyadékot; a sugár-szivattyú pedig egy szűkülő
fúvókával működik. Az arkhimédészi csavar története
egészen az ókorig nyúlik vissza, akkor írta le ugyanis Arkhimédész a működésének
elvét. Eszerint a berendezés maga egy csőből áll, amelynek egyik felét vízbe
illesztik, a két végén található csavarfelületnek köszönhetően pedig képes a
vizet szállítani.
A szivattyúk „családja” igen népes, tagjainak mind megvan a sajátos működési elve. Ezeket megismerve könnyebben találhat rá az ideális megoldásra, de kérdésével bátran forduljon munkatársunkhoz.